Oroszország

Az Oroszországi Föderáció a világ legnagyobb területű országa (több mint 17 millió km2). Az eurázsiai kontinens északi részén húzódik, Észak-Ázsia egészét és Kelet-Európa nagy részét foglalja el. Területének hossza északtól délig több mint 4 ezer kilométer, nyugattól keletig pedig több mint 10 ezer kilométer. 

Oroszország 14 ENSZ tagállammal határos, szárazföldi határainak hossza 22 125,3 km, vízi határai hossza pedig 39 053,5.

Az alkotmány értelmében az Oroszországi Föderáció demokratikus szövetségi jogállam, köztársasági államformával. 85 egyenrangú alanyból áll: 22 köztársaság, 9 határterület, 46 terület, 3 szövetségi jelentőségű város, 1 autonóm terület és 4 autonóm körzet. Oroszország továbbá 8 szövetségi körzetre osztható. Az állam élén az elnök áll, akit hat évre választanak meg. Az elnök egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. Az Oroszországi Föderáció képviselő-és jogalkotó testülete, a szövetségi közgyűlés (parlament) kétkamarás, a Szövetségi Tanács és Állami Duma alkotja. A végrehajtó hatalom a kormány. Az ország fővárosa Moszkva. 

2022-es adatok szerint Oroszországnak 16 olyan városa van, amely milliós lakossággal rendelkezik: Moszkva, Szentpétervár, Nyizsnyij Novgorod, Volgograd, Szamara, Perm, Ufa, Kazany, Novoszibirszk, Jekatyerinburg, Omszk, Cseljabinszk, Krasznodar, Krasznojarszk, Voronyezs, Rosztov-na-Donu. Az országnak összesen 1030 városa, 2153 városi típusú települése, valamint megszámlálhatatlan mennyiségű falva van.

Az UNESCO világörökségi listáján 23 oroszországi történelmi és kulturális helyszín szerepel: A Moszkvai Kreml és a Vörös tér, a szentpétervári történelmi városközpont, a novgorodi emlékművek, Kizsi fatemplomai, stb.

A 2019-es népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 146,8 millió fő. (A világon a 9. legnépesebb ország.)

Az Oroszországi Föderáció területén több mint 180 etnikum él: oroszok, tatárok, ukránok, baskírok, csuvasok, csecsenek. 

Az országban a legelterjedtebb vallások a pravoszláv, iszlám, zsidó, buddhista. 

A hivatalos nyelv az orosz. 

Oroszország területét három óceán is határolja: Atlanti-, Északi Jeges- és a Csendes-óceán, az ország továbbá 13 tengerrel is rendelkezik.

Oroszország területén körülbelül 2,8 millió folyó folyik, melyek közül a legnagyobbak: Volga, Jenyiszej, Lena, Ob, Amur. Az ország észak-nyugati területén fekszik Európa két legnagyobb tava, a Ladoga és a Onyega, keleten pedig a világ legmélyebb tava, a Bajkál (1620 méter mély). 

Oroszország mintegy 70%-át síkságok és alföldek borítják, melyek közül a legnagyobb kiterjedésűek a Kelet-Európai-síkság és a Nyugat-Szibériai-alföld, amelyet az Urál hegység választ el.

Az ország déli részén többségében hegyvidékek húzódnak: a Kaukázus, melynek legmagasabb pontja és egyben az ország legmagasabb pontja az is Elbrusz (5642 méter), az Altaj és a Szajánok. Szibéria északi és keleti részét, valamint a Távol-Keletet a Sikhote-Alin, a Verhojanszki-és a Cserszkij-hegylánc foglalják el.

Kamcsatkán és a Kuril-szigeteken nagyon sok vulkán található, melyek közül négy ma is működő tűzhányó. 

Oroszország erdőségekben gazdag (területének 40%-át erdő borítja), az országban 35 nemzeti park és 84 természetvédelmi terület található. 

Oroszország éghajlata rendkívül változatos: megtalálható itt a Fekete-tenger partján lévő szubtrópusi, a dél-szibériai szélsőségesen kontinentális (az éves hőmérsékletkülönbség itt elérheti a 80° C-ot is), és a távol-északi sarkvidéki (-71,2 ° C-ig) is. Az ország nagy része azonban a mérsékelt éghajlati övezetben található.   

Oroszország területe 11 időzónára terjed ki, a moszkvai idő és a Greenwichi középidő közötti különbség nyáron + 2 óra, télen + 3 óra. 

Az ország hivatalos pénzneme az orosz rubel. 


A legfontosabb ünnepek:

január 1. – újév

jaunár 7. – pravoszláv karácsony

február 23. – az anyaország védői

március 8. – nemzetközi nőnap

május 1. és 2. – a munka ünnepe

május 9. – a fasiszta Németország felett aratott győzelem napja

június 12 – Oroszország napja

november 4. – a nemzeti egység napja


Január 13-ról 14-re virradó éjjelen ünneplik a Régi újévet. A nem hivatalos, és a külföldiek számára érthetetlen elnevezésű ünnep hagyományát azonban nagyon sok orosz állampolgár a mai napig tartja.