40 érdekes tény Oroszországról

  • Oroszország a Föld területének 1/7 részét foglalja el.
  • Oroszország a világ legnagyobb országa, területe 17 millió 075,4 ezer km2. Az USA területénél 1,8-szor nagyobb. Oroszország területe megközelítőleg akkora, mint a Pluto bolygó felszíne. 
  • Oroszország az egyetlen olyan ország, melynek partjait 13 tenger mossa. 
  • A világon Oroszország rendelkezik a legnagyobb mennyiségű megújuló vízkészlettel, 4498 km3.
  • Oroszország első helyen áll a világon az olaj- és gáztermelésben, az acél, az elsődleges alumínium és a nitrogénműtrágyák exportjában. 
  • Oroszország rendelkezik a legnagyobb ón, cink, titán, nióbium, nikkel, ezüst, vasérc, gyémánt, földgáz, tőzeg, fa, só, ivóvíz, rák és tokhal készletekkel.
  • Oroszország a Kelet-Római Birodalom (Bizánc) szellemi és kulturális utódja. Címerén látható kétfejű sas a „hatalmak szimfóniájának” bizánci eszméjét, az állam és az egyház harmonikus komplementaritását szimbolizálja. A „cár” szó a „caesar” szóból származik. ”.
  • Ingusföld Dzseirakhszkij körzetében található Thaba-Jerdi templomot az Oroszország területén álló legrégebbi keresztény templomként tartják számon. A templom a VIII-IX. században épült.  A ma is működő templomok közül a három legrégebbi, melyek a 10. században épültek, Nyizsnyij Arhiz faluban, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságban találhatók. 
  • moszkvai Kreml a világ legnagyobb középkori erődje. Az erődfalak teljes hossza 2235 m. 
  • A nyugati nagyvárosokhoz képest Moszkvában sokkal több parkosított pihenő övezet található. Az 1931-ben alapított Izmajlovszkij Park a világ egyik legnagyobb városi parkja. Területe 15,34 km2, 6-szor nagyobb, mint a Central Park New York szívében. 
  • Az Orosz Tudomány Akadémia botanikus kertjét, 1945-ben alapították és a legnagyobb európai botanikus kertként tartják számon. 
  • Az Orosz Állami Könyvtár Európában a legnagyobb, a világon pedig az USA-ban 1862-ben alapított Kongresszusi Könyvtár után a második legnagyobb közkönyvtár.  
  • Szentpétervár a világ legészakibb városa, mely több mint egymillió lakossal rendelkezik. 
  • Szentpéterváron, Oroszország kulturális fővárosában 2000 könyvtár, 221 múzeum, 100 koncerthelyszín, több mint 80 színház, 80 klub és kultúrház, 62 mozi és 45 galéria található. 
  • Szentpéterváron található az Ermitázs képző- és díszítőművészeti múzeum, amely a világ egyik legnagyobb és legrégebbi múzeuma. Az Ermitázs több mint három millió művészeti alkotásnak – a kőkorszaktól egészen napjainkig – ad otthont. Ha mindegyik alkotás szemrevételére egy percet szánnánk, akkor több mint 25 évre lenne szükségünk, hogy bejárjuk az Ermitázst, napi 8 órát töltve a kiállítások megtekintésével.  
  • A Finn-öböl déli partján húzódó Peterhof (Petrodvorec) város park- és palotaegyüttese a világ egyik legnagyobb szökőkútrendszerét – 176 szökőkút, melyből 40 óriás, 5 pedig zuhatag szökőkút – tudhatja megáénak. 
  • Szentpéterváron háromszor több híd van, mint Velencében. A csatornák és hidak száma miatt találóbb lenne Velencét nevezni Dél Szentpétervárjának és nem Szentpétervárt Észak Velencéjének.  
  • A szentpétervári metró a világ legmélyebben húzódó metróhálózata. Középmélysége 100 méter.  
  • Szentpéterváron fut a világ legnagyobb villamoshálózata. Hálózati kiterjedése 690 km.  
  • A Moszkvát Vlagyivosztokkal összekötő Transzszibériai vasútvonal a világ leghosszabb vasútja (9298 km), mely nyolc időzónát, 87 várost és falut, valamint 16 folyót – beleértve a Volgát is – szel keresztül. 
  • Az Urál a világ legöregebb hegylánca. A Kuszai járásban található Alekszandrovka falunál magasodó Karandash-hegy 4,2 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Az Urál hegyei valaha nagyon magasak voltak, a korai hegyekből mára azonban csak a hegylábak maradtak meg.  
  • Szibéria területe 9 millió 734,3 ezer km2, amely a Föld összes szárazföldjének 9%-át teszi ki.
  • A világ legnagyobb erdősége a szibériai tajga. 
  • Az Altáj-hegységben több mint 820 gleccser húzódik, melyek összesen 600 km2 területet foglalnak el.
  • A Nyugat-szibériai-alföld a világ legnagyobb kiterjedésű síkvidéke. 
  • A Bajkál-tó a világ legmélyebb tava és a Föld legnagyobb édesvíz forrása. A Bajkál-tóban 23 km3 víz található.  A világ legnagyobb folyóinak – Volga, Duna, Don, Dnyeper, Jenyiszej, Urál, Ob, Gangesz, Orinoco, Amazonas, Temze, Szajna, Odera – szinte egy éven keresztül folyamatosan kéne folyniuk, hogy feltöltsenek egy a Bajkál-tóéval megegyező méretű medencét. 
  •  Az oroszországi Ojmjakon városban (Jakutföld) regisztrálták a világon a legalacsonyabb hőmérsékletet. Az 1924-ben mért rekordhideg -71.2°C volt. 
  • Oroszországban a Kamcsatka-félszigeten található a világ legnagyobb működő vulkánja, a Kljucsevszkaja Szopka. A vulkán az elmúlt 7 ezer év alatt folyamatos működésben volt, 8 km magas hamuoszlopokat lövell ki magából, mellyel egyre magasabbá válik. 
  • A Romanov dinasztia mindegyik uralkodója nagyobb területű országot hagyott örökül, mint amekkorát az apja hagyott rá.  
  • II. Miklós orosz cár fogalmazta meg elsőként az általános leszerelés eszméjét. E javaslatát a Hágában 1898-ban összehívott Az európai államfők fegyverkezéskorlátozási konferenciáján terjesztette elő. A túlzott fegyverkezésre pazarolt erőt és tőkét az oktatás és a népjólét fejlesztésére kívánta volna fordítani. Európa bár csodálta az orosz uralkodó nagylelkűségét, mégis nagyon tartózkodón fogadta elképzelését.
  • Oroszország hamarabb hirdette ki a férfiak és nők közti egyenjogúságot, mint az Amerikai Egyesült Államok. A nőknek Oroszországban 1918-ban adtak szavazati jogot, még az USA-ban csak 1920-ban.
  • Oroszországban soha nem volt ismert a rabszolgaság. A feudális függőség legteljesebben kifejezett formájának – a jobbágyságnak – időszaka rövidebb volt Oroszországban, mint például Angliában vagy a legtöbb európai országban. Az oroszországi jobbágyrendszer sokkal gyengébb formákat öltött az európaihoz képest. Az Amerikai Egyesült Államok 1865-ben törölte el a rabszolgaságot, Oroszország pedig 1861-ben számolta föl a jobbágyság intézményét. 
  • Oroszországban a világon a legmagasabb az iskolai beiratkozások száma. 
  • Oroszországban 103 tájvédelmi körzet, 43 hatalmas nemzeti park és 70 természetvédelmi terület található. Oroszország különösen védett területeinek össznagysága 600 ezer km2, mely az ország területének 4%. 
  • Oroszországban több mint 100 üdülőhely található. E helyszínek három kategóriára oszthatók: tengeri (azovi-, fekete-, kaszpi-, balti-tengeri és távol keleti), tavi (Ilmeny, Mojnaki, Szeliger, Abrau, Baszkuncsak, stb.) és hegyi (Kaukázus, Urál, Krím, Altaj, Kamcsatka, stb.). Bővebb információ: https://europe.russia.travel/ 
  • Az „Oroszország hét csodája” elnevezésű közvélemény-kutatáson (https://therussianblog.wordpress.com/2012/07/09/the-seven-wonders-of-russia/) a válaszadók a Bajkál-tavat, a kamcsatkai Gejzírvölgyet, a volgográdi Hív a szülőföld című szobrot, a Finn-öbölben található Peterhof (Petrodvorec) város park- és palotaegyüttest, a moszkvai Vaszilij Blazsennij székesegyházat, a Komiban található Manpupuner sziklaalakzatokat és a Kaukázusban húzódó Elbrusz-hegységet választották a csodák közé. 
  • Oroszországban számos gyönyörű kirándulóhely és turisztikai desztináció található. A legnépszerűbb úgynevezett „turisztikai útvonalcsaládok” az „Arany gyűrű” városai (https://www.youtube.com/watch?v=fbb_ejOsJsY ), az „Ezüst nyaklánc” városai, (https://s-necklace.ru/ ) és az „Urál nagy gyűrűje” vagy más néven az „Urál rézgyűrűje”. 
  • Oroszországban minimum 15 titokzatos város található. E települések nem szerepelnek a térképen, sem az útjelző táblákon.
  • Oroszországban a sakk népszerűbb, mint a futball.
  • Számos nyugati média szerint Oroszország lakói az egyik legkevésbé barátságos emberek a Földön. Ez a benyomás azonban felületes és téves, mivel a kulturális kódok különbözőségéhez kapcsolódik. A nyugati civilizáció képviselőinek mosolya az udvariasság jele. Az oroszok körében az állandó udvarias mosolyt "köteles mosolynak" nevezik, és a titkolózás, az őszintétlenség és az érzések felfedésére való hajlandóság megnyilvánulása. Az orosz mosoly a személyes együttérzés jele. Ahhoz, hogy egy orosz ember mosolyogjon, elegendő okot kell adni erre, amely nyilvánvaló mások számára, és jogot kell adnia az érzéseinek kifejezésére. Az orosz mosolyt a jó hangulat, az együttérzés és a beszélgetőpartner iránti hajlandóság kifejezésének tekintik.